2014. július 4., péntek

9.fejezet: Vissza Budapestre

Miután elköszöntem Rékáéktól felhívtam Apát.
- Szia Apa! Ugye tudod, hogy nekem vissza kell mennem? Sajnos már ma megyek, mert sok próbám lesz. - magyaráztam.
- Szia Kicsim! Igen tudom. Örülök, hogy megtudtad oldani, hogy legalább egy napig is itt voltál. - Szinte éreztem, hogy mosolyog.
- Én is örülök. De most mennem kell majd még indulás előtt találkozunk. Anyánál leszel? - kérdeztem.
- Igen, most voltál bent? - kérdezte tőlem.
- Igen, és láttam a picit, gyönyörű. De már megyek el a kórházból. -mondtam.
- Lerakom, mert pakolok majd este még gyere be a kórházba. Szia. -köszönt el és letette.
Kiléptem a kórház ajtón. Azon gondolkoztam, hogy kellene valamit venni húginak. Felhívtam Rékát.

*Réka szemszöge*
Hirtelen Demi Lovato kezdett el énekelni. Na nem azért, mert koncerten lettem volna, csak valaki hív. Anna az.
- Szia Anna! - köszöntem bele.
-Szia Rékus! Nem jössz el velem vásárolni? - kérdezte. Egy szemforgatás és egy morgás után válaszoltam.
- Megyek. - válaszoltam neki majd kinyomtam. - Srácok figyeljetek! - szóltam a többieknek a kertben.
- Figyelünk - szólt Ya Ou, aki a fűben(?) feküdt. Szerintem jobb, ha nem kérdezem meg miért van ott.
- Van egy ötletem. Szervezzünk egy szolid meglepetés bulit Annának, hogy nővér lett. Mit szóltok? - vigyorogtam.
- Itt vagy Pesten? - kérdezte Olivér.
- Szerintem Pesten, de kicsi piával, mert holnap próba. - mutattam fel az ujjam.
- Oké, én benne vagyok. - szólt Ya Ou.
Sorba mindenki benne volt.
- Most elmegyek Annával a kicsinek venni valamit, ti is menjetek csak más hova. Mi a plázába megyünk. Na megyek, sziasztok! - mondtam és a táskámat felkapva elindultam a plázába.
- Figyu, előbb menjünk már be a Happy Boxba. - rángatott magával szőke barátnőm. Á, nem néztek minket hülyének, hogy egy lány húz maga után egy másik lányt.
20 perc keresgélés után átmentünk a C&A-ba.
- Elmegyek mosdóba mindjárt jövök. - hagytam ott Annát. Visszamentem a Happy Boxba, hogy megvegyek egy plüsst. Megvettem és visszamentem az üzletbe.
- Gyors voltál. - jegyezte meg Anna mikor visszaértem.
 -Tudom. - mosolyogtam rá.
 Nézegettük a kis baba bodykat amikor  megcsörrent a telefonom. Milyen népszerű vagyok ma.
- Szia húgi! Akkor pontosan mikor is indulunk? - szólt bele a bátyám.
- Szia! Olyan 3-4 óra körül. - feleltem.
- Oké. Amúgy mikor jöttök? - kérdezte.
- Fogalmam sincs. - vontam vállat és letettem.
Másfél óra plázázás után ránéztem az órámra, ami 11 órát mutatott. Szalad az idő.
- Éhes vagyok - nyavalygott Anna.
- Én is. - fogtam a hasam.
Mekizünk vagy főzünk? - kérdezte Anna.
- Meki. - válaszoltam egyértelműen.
Fél órán keresztül ettünk, majd haza felé vettük az irányt.
- Azt hittük sose jöttök meg. - nevetett apa. Mondtam már, hogy nagyon haveri a kapcsolatunk? Ezért imádom annyira.
- Drága édesapám, a templomban kell hinni. - kacsintottam rá.
- Kicsikéim, ettetek?- szaladt hozzánk anya. Nem szeretem amikor így hív. Sajnos Szikivel el kell fogadnunk, hogy mi mindig anyuci pici gyerekei leszünk. Na mindegy.
- Mi ettünk a mekibe. - válaszolt Anna.
- Már megint az a meki. - forgatta a szemét anya. Anya eléggé egészség mániás, de ettől függetlenül istenien főz. Szerintem a bátyám helyett is mondhatom, hogy megváltás volt amikor elköltöztünk. Mikor felköltöztem Pestre Ő segített nekem mindent elintézni és egy hétig csak mekin éltem, de persze Sziki sem hagyta ki a lehetőségeket.:D
- Van egy ötletem skacok! - kiáltott fel Sziki. Pont a fülembe. Köszi.
- Na mi? - bökte oldalba Oli.
- Biciklizünk amíg  nem indulunk - ajánlotta fel az ötletét, amin meglepődtem.
- Nekem mindegy - szólt Nusi. 
- Okééé, menjünk. - jelentette ki Benny.
- Anyu elkérhetjük a bicikliket? - kérdeztem.
- Persze, de 3 van. - válaszolt mire felnevettem. Tagadja, hogy neki van biciklije. Pont az egészségmániás. Soha nem fogom megérteni anya logikáját.
- Oké majd megoldjuk. - szóltam.
- Na akkor, hogy lesz? Van 4 bicikli. - jelentettem a "tényeket".
- Mindenki megy eggyel. - vette humorra Oli.
- És én futok vagy mi? - húzta fel a szemöldökét Anna.
- Gyere ide a csomagtartóra. - mosolygott Oli. Anna kicsit bepirult. Egy kicsit..:DDD

*Anna szemszöge*
Kicsit meglepett, hogy Oli csomagtartójára ültem. Nagyon örültem neki. Boldog voltam.
Nagyon jól szórakoztunk.
- Versenyt? - kérdezte Sziki.
- Naná. - egyezett bele "sofőröm".
- Persze Olivér, én meg essek le. - böktem meg.
- Kapaszkodj a derekamba. - parancsolta.
Nem szóltam semmit csak Rékával összenéztem, akinek fülig ért a szája és kacsintott.
- Akkor hazáig, mert nemsokára 2 óra lesz. - szólt Ya Ou.
- Vigyázz...Kész....Rajt! - kiabált Réka.
Nagyon gyorsan mentünk mi is és a többiek is. Az hittem leesek a csomagtartóról.
- Oli lassíts. - kiabáltam.
- Kapaszkodj belém nyugodtan. - kiabált vissza.
Egyre gyorsan száguldottunk Olival. Szorítottam, nehogy leesek. Mi vezettünk. Természetesen most kezdett el esni az eső.
- Mindjárt vége.- kiabált Ya Ou aki a nyomunkba ért.
Olivér nagyon belehúzott és végül beértünk. Lepattantam a bicikli hátsójáról. Mire beértünk már szakad az eső.
- Ti nyertetek. - mondta Réka lihegve.
- Ez az.- kiabált Oli majd felkapott és megpörgetett a levegőbe. Ez mi volt? Nagyon elpirultam, mire letett.
Gyors beszaladtunk a lakásba. Bementem a szobába elpakolni a ruhám. Réka bejött.
- Ez mi volt te és Olivér között? Előbb felajánlotta, hogy ülj oda a csomagtartóra majd megpörgetett. - nézett rám kérdőn.
- Nem tudom. De olyan boldog vagyok. Nem tudod elhinni mennyire szeretem. - áradoztam.
- Örülök, hogy boldog vagy. Na gyere ide. - majd megölelt. Réka segített összeszedni a ruhám. Gyors átöltöztem majd az órára pillantottam, ami fél 3-at mutatott. Szóltam a többieknek, hogy bemegyek Lauhoz és elköszönök tőlük.
Beértem a kórházba, szóltam a recepción, hogy kihez jöttem és már mentem is fel a korszobába.
- Sziasztok! - köszöntöttem Anyuékat két puszival.
- Szia Kincsem! - köszöntek.
2 perc elteltével hozták be Laurát.
- Olyan gyönyörű. Megfoghatom?-kérdezte a nővértől.
- Igen, csak ezt vedd fel. - adott ide egy szájmaszkot.
Kimondhatatlan érzés volt megfogni a húgom. Azok a nagy barna bociszemei. Már most érzem, hogy sok szívet fog összetörni. Odakellet adnom Anyának, mert éhes volt.
- Apa örülök, hogy itt lehettem. - öleltem meg szorosan. Kicsordult egy könnycsepp a szememből, nem szeretek búcsúzkodni.
- Anya vigyázz, az én szép húgomra. - pusziltam meg Anyát. Megvártam amíg megeteti és odaadta Apának majd Anyát  is megöleltem. A kicsitől is nehéz volt elbúcsúzni. Megpuszilgattam a kis homlokát. Odaadtam Apáéknak a megvett bodykat, amiknek nagyon örültek. Elköszöntem tőlük és már mentem is. Mire visszaértem Szikiékhez, mindenki összepakolt. Réka és Sziki búcsúzkodtak. Beszálltam a kocsiba a többiekhez. Szerintem a halálomat akarják, mivel az én szőkeségem mellett volt már hely.
- A bőröndöd csomagtartóba van. - szólt Benny. 
-  Köszönöm. - mosolyogtam. Olival elkezdtem beszélgetni. Közben nem hagyhatta ki, hogy ne bókoljon. Mire hazaérünk be fogok lázasodni.
- Csak szólok, hogy mindenki nagy leszidásra számítson holnap. Ja és reggel kilencre kell mennünk próbára. -szálltak be Szikszaiék.
- Robival is beszéltél? - kérdezte félve.
- Alföldivel nem, csak Szikorával. - nézett a visszapillantóba. A telefonom elkezdett rezegni. Mindig rezgőre van állítva. A mentorom volt.
- Holnap reggel tízre várom. Van mit megbeszélnünk. - szólt köszönés nélkül Alföldi.
- Rendben. - bólintottam. Nem tudom miért, csak megszokás.
- Ne késsen. - ezzel a végszóval bontotta a vonalat.
- Miért hívott? - suttogta édesen Oli. Kirázott a hideg.
- Nagy szidást fogok kapni. - biggyesztettem le a szám.
- Ne izgulj. Minden rendben lesz. - simogatta a combomat. Ránéztem, Ő pedig kivillantotta vámpírfogait. Rádöntöttem a fejem a vállára és beszippantottam isteni illatát.