2014. december 29., hétfő

14.fejezet: A randi

*Anna szemszöge*
Telefonom hangos pittyegésére keltem fel. Kikecmeregtem az ágyból és megnéztem.
Feladó: Apa
Szia Kincsem! Mizujs veled? Majd hívj, ha tudsz.
Puszi: Apa, kicsi Lau, Anya xx 
Uh, de régen hívtam őket. Gyors tárcsáztam is.
- Szia Apu! Bocsi, hogy ilyen soká hívlak titeket, szeretlek titeket! Rengeteg próbám van. Remélem nem haragszotok. - hadartam el egy szuszra.
- Semmi baj! Szurkolunk neked! - nevetett. 
- Laura? - kérdeztem.
- Jól van, most épp eszik. Sok sikert! Leteszem, mert mennem kell. Jó légy, puszilunk! - köszönt el.
- Ti is! Én is titeket! -  Megbontottam a vonalat. Kimentem a konyhába, ahol Titi szorgoskodott.
- Jó reggelt! Olivér keresett. - köszöntött.
- Neked is! Ilyen korán? - ültem le a székre.
- Nusi 1 óra lesz! - röhögött.
- Hupsz! Nem szóltam. Mit mondott? - érdeklődtem.
- Hogy este 7-re jön érted. - kacsintott.
- Oh, értem. - pirultam el. - Másik Lili? - kérdeztem.
- Elment a szüleihez. Puszil. - mosolygott.
- Ráfért már egy kis pihenés. Mit csinálsz? - pattantam fel a székről.
- Én is gondolkoztam rajta. Kérdésedre válaszolva egy kis kaját főzök. - kavarta meg a húst.
- Oké! - indultam felöltözni. Egy egyszerű szettet vettem fel. Este úgyis átöltözöm a randira. Hajam konytba fogtam. Kimentem újból a konyhába megnézni Titi hol jár a főzésben.
- Figyelj Nusi, ha nem haragszol akkor most elmennék a szüleimhez. Majd írok vagy hívlak, hogy mikor jövök. - hozta ki a táskáját.
- Oké! Nyugodtan menjél. Mikor indulsz? - húztam mosolyra a szám.
- Most. - ölelt meg.
- Rendben! Jó legyél. - nyomtam puszit az arcára.
- Jól sikerüljön a randi. - kacsintott s becsukta az ajtót.
Tárcsáztam Rékát, de nem vette fel. Hívtam a fiúkat, de egyikük se vette fel. Miután abbahagytam a hívogatásokat, sms-em érkezett.
Feladó: Réka
Ne aggódj nincs semmi baj! Este megtudod. Puszi xx
Aha most már mindent értek. Ja, nem. 
Mivel ma nem kell bemenni próbálni, ezért úgy gondoltam, hogy egész nap lustálkodok. Miközben a Lili által készített gyrost ettem a Youtube-n kerestem zenét, amit előadhatnék szombat este.

*Réka szemszöge*
Olivér megkért, hogy segítsek neki filmet választani, mert moziba szeretné vinni Annát, és nem tudja melyik filmre vigye. Kábé úgy mondtam igent, mintha a fogamat húznák. A lépcsőn majdnem elestem úgy szaladtam. Miért nem lehetett egy liftet beszerelni? Nagyon nagy kérés lenne? Sokkal egyszerűbb lenne... Félóra zötykölődés után megérkeztem a Corvin-negyedbe. Két hosszú csengetés és jópár kopogás után Olivér felfogta, hogy itt vagyok.
- Szia, Réka. - mosolygott.
- Megsüketültél vagy mi? - köszöntöttem. Mindjárt 2 óra, neki meg most jut eszébe felhívni. Férfiak...
- Bal lábbal szálltál le a seprűről? - Majdnem megsértődtem, majdnem. Betessékelt majd miután hozott mindkettőnknek egy pohár narancslevet, leültünk a kanapéra és a gépére szegeztük tekintetünket. Már háromnegyed órája néztük az előzeteseket.
- Mit szólsz ehhez? - kérdeztem egy filmre mutatva.
- Nézzük meg az előzetest. - javasolta.
- Ez jó lesz! - mosolyogtam. Az Időről időre filmet választottuk.
- Remélem Annának is tetszeni fog. - állt fel a kanapéról.
- Segítsek még valamiben? - álltam fel én is.
- Nem kell, köszi. - mosolygott.
- Akkor megyek meglesem a barátnőmet. El ne rontsd! - mutattam rá, és kiléptem az ajtón.
Odaértem barátnőm ajtaja elé és becsöngettem. Kinyitotta, s meglepetten nézett.
- Hát te? - nézett rám.
- Neked is szia Nusi. Segítek elkészülni. Mit szólsz? - tártam szét a karom.
- Jujj köszii. - ugrott a nyakamba.
- Beengedsz? - kérdeztem.
- Persze. - mosolygott.
- Na, hol is kezdjük? - dőltem le a kanapéra.
- Apropó..te honnan  tudod, hogy hova megyek és mikor, úgy hogy még nem is meséltem? - tette csípőre a kezét.
- Ó, hát én tudtam róla. - vigyorogtam.
- MI???? Oli mondta neked? - csodálkozott.
- Olivérnek még segítettem is megszervezni. - léptem elé.
- Tényleg? Az igen.
- Hagyjuk ezt a témát. Mikor kezdesz készülődni? - kíváncsiskodtam.
- Ö..nem tudom 7-kor jön Oli, szóval ilyen háromnegyed hat, hat óra. Most viszont  fél 4 van.
- Gyere nézzünk ruhát. - húztam a szekrényhez.
Rengeteg ruhát felpróbált, de egy virágos ruha lett a megfelelő. Rápillantottunk az órára, ami fél ötöt mutatott. El is kezdtünk készülődni. Anna elment fürödni majd felöltözött. Szépen kivasaltam neki a haját, kisminkeltem.
- Megnézhetem magam? - kérdezte már tizedjére.
- Még várj egy kicsit. - megigazítottam a ruháját és a tükör elé vezettem. 2 percig állt döbbenten. Még pislogni se pislogott.
- Azta!
- Nagyon szép lettél Nusim. - dicsértem meg.
- Ajj..Rékus nem is, de azért köszi. - vigyorgott. Leültünk Tv-t nézni, de annyira belemerültünk, hogy egyszer csak csöngettek.
- Ki lehet az? - nézett rám Anna.
- Olivér. - néztem ki a ajtó kinézőn. Anna felkapta a magassarkúját és kinyitottam az ajtót.

*Anna szemszöge*
Nagyon izgulok. Végre álmaim pasijával randizhatok.
- Sziasztok! - lépett be Olivér.
- Szia - pirultam el.
- Indulhatunk? - nézett rám.
- Persze. Szia Réka. - pusziltam meg.
- Sziasztok! - ölelt meg.
Kiléptünk az ajtón, és lementünk a lépcsőn.
- Hova megyünk? - faggattam Olit.
- Majd meglátod - vigyorgott.
A meglepetés helyszínig csöndesen telt el az út. Mikor a helyszínre értünk akkor láttam, hogy moziba hozott.
- Mit nézünk meg? - kérdeztem mikor beléptünk a mozi ajtaján. Ő nem válaszolt csak vigyorgott.
Egy kicsit elbambultam. Mire visszanéztem Olivérre egy nagy popcornnal és két kólával próbált odajönni felém. Odamentem hozzá és a kólát, popcornt elvettem. Elment a jegyért és odaadta a "mozi jegykezelős" csajnak. Bementünk a moziterembe és elfoglaltuk a helyet. A legfelső sorba ültünk. Mi mentünk be elsőnek.
- Oli nem kellett volna venned semmit nekem. - néztem rá.
- Neked bármit. - húzott magához és megcsókolt. A csókunkat a film kezdése szakította meg. Megtelt a terem. Sokan voltunk. Oli a film közbe megfogta a kezem s összekulcsolta az övével. A fejem a vállárabhajtottam, így néztem tovább a filmet. A film végén vártunk egy kicsit.
- Menjünk. - szóltam. Olivér felállt és összekulcsolt kézzel sétáltunk haza.
- Most már későre jár, haza kell mennem - pusziltam meg a száját.
- Aludj nálam. - mosolygott, elkezdett a házuk felé húzni.
- Olivér ez korai, hogy nálad aludjak. - közöltem.
- Kérleeeek. Nem csinálunk semmi rosszat. - húzogatta a szemöldökét.
- Jó. De csak alszunk.
Beléptünk a lakásba, levettem a cipőm.
- Nincs itthon senki..Szuper! - mérte fel a terepet.
- Fáradt vagyok! - dőltem le a kanapéra.
- Gyere akkor aludjunk! - kacsintott.
Idejött hozzám a kanapéhoz és felhúzott.
- Már egy ideje elakarom mondani és gondoltam ez megfelelő pillanatra, hogy elmondjam: szeretlek. - nézett rám. Még levegőt is elfelejtettem venni.
- Én is szeretlek, Oli. - mosolyogtam és megcsókoltam.
Felkapott és bevitt a szobába. Ledöntött az ágyra, s puszilgatni kezdte a nyakam. A szoknyámat egyre feljebb tolta.
- Olivér, megbeszéltünk valamit. - szedtem le a kezét a szoknyámról.
- Jó. - vágta be a durcit.
- Kaphatok egy pizsit? - ültem fel az ágyról.
- Nem. - nyújtotta ki a nyelvét.
- Jól van Patocska. - fordítottam hátat.
- Neked bármit Szöszi - lépett a szekrénye elé. Kivett egy pólót és odaadta.
- Szöszi? - ismételtem meg, ahogy nevezett.
- Aha, így foglak hívni. - puszilta meg az arcom. Elment fürödni, én addig átvettem a pólót és bebújtam az ágyba. Miután végzett befeküdt mellém.
- Kapok jó éjt puszit? - néztem rá nagy szemekkel.
Rám hajolt és hevesen megcsókolt. Ráfeküdtem a mellkasára, és illatát beszívva elaludtam.