2014. augusztus 24., vasárnap

Kedves mindenki!

Sziasztok!:)
1, Biztos hallottátok már a rossz hírt. Mi is, és nem érintett minket se jól... Feltűnt, hogy jó páran bezárták a blogukat, amit szomorúan vettünk észre. Nos, mi nem szeretnénk bezárni, hisz' ez a blog az x-faktoros időszakot dolgozza fel. Reméljük ezután is olvasni fogjátok.:) 
2, Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a blogot KETTEN írjuk.
3, Lett pár újítás a külsőn, hogy tetszik? Tervezünk még, de ezt még meg kell beszélnünk egymással.
                                                                                                                        Legyen szép napotok!
Petra és Viki

2014. augusztus 21., csütörtök

11. fejezet: Próbák


*Réka szemszöge*
Reggel hasogató fejfájásra ébredtem. Jézusom, mit csináltam tegnap este? Ah, de fáj a fejem. Szétnéztem a szobában és sikerült megállapítanom, hogy ez nem a bátyám szobája. Nagy nehezen felálltam, láttam egy tükröt s odamentem. Egy férfi póló van rajtam, de ez sem Szikié. Körbejártam a szobát, közben felszedtem a cuccomat. Megláttam egy képet és odamentem megnézni. A fiúk vannak rajta. Nem tudom, talán egy tanyán készült. Tudom, nem illik más dolgaiba turkálni, de kinyitottam a szekrényt, hogy megtudjam ki volt ilyen kedves, hogy befogadott. Az első ruhadarab, amit megláttam, az egy csíkos ing volt. Ez tuti Bennyé. Majd ne felejtsem el megköszönni kedvességét. Kimentem a nappaliba, ahol csend volt. Olyan mintha temető be lennék. Akkor irány a konyha! A konyhapulton egy levél, egy üveg víz és egy doboz gyógyszer várt. De cukik! Bevettem a gyógyszert és kihajtottam a levelet.
" Szép, jó reggelt 'kevés pia'!:D
Már elmentünk próbálni, de előtte kitakarítottunk. A mikróban megtalálod a reggelid. Reméljük ízleni fog. Majd üzenj, hogy mi van veled.:P Csókol téged 4 szeretett hitvesed"
Biztos vagyok benne, hogy a levelet Ya Ou írta. Már csak a megszólításból is. Kinyitottam a mikrót. Nem hittem a szememnek. Amerikai palacsinta. Megmelegítettem, tettem rá tejszínhabot és leültem a tévé elé reggelizni. Miután végeztem elmostam a tányért és elmentem felöltözni. Kint sütött a nap, ezért gondoltam nem öltözök túl. Egy rövidnadrágot vettem fel, egy fekete toppal, amire rávettem egy csíkos kötött, vékony felsőt. A buli sminkemet szerencsére 2 perc alatt lesikáltam magamról. A sminkem nagyon egyszerű lett: szempillaspirál meg egy kis szájfény. Hajamat csak simán kifésültem és hagytam, hogy a vállamra hulljon. A tegnapi ruháimat eltettem a táskámba, felhúztam a piros Vans-omat és már mentem is a Lurdyba próbálni. A Fat Phoenix előadása közben lesznek táncosok, és nekem kell őket koreografálni. Amúgy a Fat Phoenix-es fiúk nagyon jófejek, bár elég nehéz velük próbálni. Csak csütörtöktől hajlandóak jönni a székházba színpadi próbát csinálni. Amíg lehet velük normálisan dolgozni addig engem nem zavar. A corvintól elég messze van a Lurdy. Kb. egy óra mire odaértem.
- Sziasztok!- léptem be a terembe. Mindenkivel két puszival köszöntünk. Elmentem gyors átöltözni és már kezdődhetett is a bemelegítés.

*Anna szemszöge*
Saját szobámba ébredtem. Ami elég furi, mert a fiúknál buliztunk. Nagyon jó volt a buli. Rékának is hálás vagyok, hogy megszervezte. Kicsoszogtam a konyhába, azt hittem Réka itt lesz. De nem. Biztos a fiúknál aludt. Viszont az asztalon találtam egy levelet.:
"Szia Anna! Ha felkeltél siess próbára, puszilunk <3
a két Lili:)"
Készítettem magamnak egy tejeskávét, amit lassan eliszogattam. Mentem volna öltözni, de a telefonom megcsörrent.
- Hali Rékus - szóltam bele.
- Szia! Remélem nem keltettelek fel. Én már próbálok a táncosokkal, délután egy tali? - kérdezte.
- Persze, de most siettek én is próbára, puszi. - köszöntem el.
- Szia - köszönt, és kinyomta. Gyors elmentem felöltözni. A szettem egy rövidnadrágból és egy mickey egeres topból állt. Kisminkeltem magam, ami csak egy szempillaspirál volt. A hajam kontyba fogtam. Felhúztam a conversemet, a táskám felkaptam és indultam is. Útközben megéheztem, ezért bementem egy pékségbe. Vettem magamnak pogit majd kijöttem. Odaértem a Lurdyhoz, és felmentem a próba kezdéshez.
- Jó napot! - köszönt Alföldi.
- Jó reggelt! - köszöntem.
- Hogy tetszik lenni? Melyik dalt szeretné énekelni? - kérdezte.
- Nagyon jól vagyok és ön? Én egy nagyon jó dalt választottam. - közöltem.
- Megvagyok. Szuper akkor nézzük meg. - mosolygott, és elkezdtük a próbát.
*
Alig 3 óra próba után kijöttem a Lurdyból, és tárcsáztam Rékust.
- Szia! - köszöntem bele.
- Hello! Végeztél? - kérdezte.
- Igen. Hol vagy? - tettem fel a kérdést.
- Itthon. Nem rég értem haza. - válaszolt.
- Oké. Szikiék?
- Nem tudom. Arra gondoltam, hogy menjünk el moziba ketten. - mondta el az ötletét.
- Okés. Akkor gyere hozzám. Hali - s kinyomtam. A hazavezető úton összefutottam Lillával.
- Hello! - üdvözölt két puszival.
- Szia! - mosolyogtam.
- Halottam megszületett a kishúgod, hogy van? - kacsintott.
- Oh..hát köszönöm jól van, nagyon gyönyörű. - mutattam neki egy képet.
- Csodaszép! Gratulálok. De most sietek, majd beszélünk. - ölelt meg és elment.
Odaértem a Corvinra és gyors felmentem a lakásba. Ledobtam a táskám, bementem a szobámba a laptopomért. Kerestem pár filmet, hogy mit nézünk Rékussal, de nem jutottam dűlőre. Időközben megjött a barátnőm és kerestük tovább a filmet. A Majd újra lesz nyár című filmet választottuk.
30 perc volt a kezdéshez, ezért siettünk. Gyors összeszedtük magunkat, bezártam az ajtót és indultunk lefelé a lépcsőn. Kellett egy kis kikapcsolódás hiszen holnap élőshow.
10 óráig tarthatott a film, de szerencsére 10 perc alatt hazaértünk. Otthon két Lili fogadott.
- Sziasztok! - köszönt a két Lili.
- Halika. - köszöntem.
- Sziasztok! - köszönt Réka.
- Rékus nem alszol itt? - tettem fel a kérdést a barátnőmnek.
- Hát..ha nem gond. De nincs itt ruhám, meg reggel korán kell mennem. - ült le a kanapéra.
- Mi is korán megyünk a székházba. Ruhát majd adok. - kacsintottam.
Réka elment fürödni, majd sorban mindenki.
- Ti álmosak vagytok? - kérdezte P.Lili.
-  Nem, nagyon izgulok a holnap miatt. - válaszoltam.
- Anna bocsi, hogy megkérdezem de te meg Oli közt van valami? - mosolygott B.Lili.
- Hát..ö..-pirultam el.-Nem tudom csak egy csók volt,..de..-  hagytam abba.
- Elmondhatom? - karolt át Réka. Bólintottam.
- Anna titkolja, de nem szeretné ha tovább adnátok. Szerelmes belé. - mondta nekik Réka.
- Jujj nyugi nem mondunk semmit senkinek. - válaszolták.
- De figyu Anna. De lehet, sőt biztos, hogy Oli is érez valamit, nem hiába csókolt meg. - nézett rám P.Lili. Lehet igaza van? Vagy csak a pia miatt smárolt le...
Na megyek aludni, mert késő van. - szólt P.Lili.
- Én a kanapén alszok. - szólt Réka. Mindenkinek jó éjszakát kívántam, majd én is elmentem aludni. Befeküdtem az ágyba beállítottam az ébresztőm 7 órára. Próbáltam ezer gondolattal elaludni...

2014. augusztus 11., hétfő

10. fejezet: A buli

*Réka szemszöge*
Nagyon vártam már, hogy hazaérjünk. Alig bírtam kiszállni, úgy sajgott a fenekem. Az út során a lányokkal megbeszéltem, hogy foglalják le Annát, amíg mi elkészülünk. Felmentünk a fiúk lakásába, persze útközben könnyes búcsút vettünk barátnőmtől. Természetesen Sziki szobájába mentem átöltözni, hisz mégis csak a bátyám.
- Nyugtass meg, hogy nem csak én látom, azt ami Oli és Anna között van. - ült le az ágyára.
- Nem csak te. Bár őszintén szólva én nem preferálom ezt a kapcsolatot. Szerintem nem tiszták Olivér érzései. - fintorogtam.
- Nekem az a lényeg, hogy Nusi boldog legyen. És persze az, hogy te is az legyél. Mi van veled mostanában? Nem vagy már a régi. - tette a kezét a térdemre és elkezdett köröket rajzolni. Imádom amikor ezt csinálja, mert mindig megnyugtat.
- Ennyire látszik? - húztam el a szám. Sóhajtottam és elmondtam azt ami már egy ideje nyomja a szívem. - Amikor még Olivér udvarolt nekem akkor végre éreztem a törődést. Egy csomót hülyéskedtünk, jól éreztük magunkat. Aztán kiderült, hogy Olivérnek Anna tetszik. - Sziki dühös tekintetét nézve gyorsan folytattam. - A legnagyobb bajom pedig az, hogy körülöttem mindenki boldog én meg nem. - Észre sem vettem, hogy kigördült jópár könnycsepp. Nem mondott semmit, csak megölelt, de ebbe az ölelésbe mindent belesűrített. A bátyám  egyik legjobb tulajdonsága, hogy nem mond közhelyeket, vagy elmondja a véleményét vagy nem szól semmit és megölel. Kopogást hallottunk. Olivér volt az. Gyors letöröltem a könnyeimet és beengedtem.
- Bocs a zavarásért, de akkor most mit is kéne csinálnunk? - kérdezte. Úgy tűnik Ő  ilyen hamar kipakolt.
- Nézd meg, hogy van e kaja és pia. Hívd meg a többi versenyzőt. Mindjárt megyünk. - adtam ki neki a feladatokat.
- Oké, főnök. - kacsintott és elment.
- Most Olivér tényleg flörtölt veled?
- Nem tudom, de nem is érdekel. - legyintettem. - Menjünk inkább. - kimentünk a nappaliba, mire Benny vázolta a helyzetet:
- Szóval a többiek nyolcra jönnek, a lányok negyed kilencre hozzák Annát. Kaját és piát venni kell. - Elismerően bólintottam.
- Majd mi Rékával elmegyünk a boltba bevásárolni. - szólt hirtelen Olivér, amitől összerezzentem. Felkaptam a cipőm és a táskám, már indultunk is. Amíg mi vásárolunk, addig a fiúk elrendezik a lakást.
- Miért én jövök veled? - kérdeztem már a boltban.
- Mert van mit megbeszélnünk. - mondta komolyan. Kicsit megijedtem, hisz még sosem láttam ilyennek.
- Mint például? - torpantam meg.
- Sajnálom, amit veled tettem. - nézett rám azokkal a nagy - éppen zöld - szemeivel. - Tudom, hogy túlmentem egy bizonyos határon és ezt nagyon bánom.
- Figyelj, nekem nagyon jól esett amikor törődtél velem, viszont az nagyon szarul esett, mikor láttalak téged Annával. Félre ne értsd, nem jössz be nekem úgy, de azért gondolj bele az én helyzetembe. Tegyük fel, hogy foglalkozik veled egy lány, aztán egyszer csak hopp egy másik fiú karjaiban köt ki. Nem olyan jó érzés. Ezért még egyenlőre nem tudok neked megbocsájtani. Nekem ehhez még idő kell. - magyaráztam. - Milyen chipset vegyünk? - tereltem el a témát. Fél óra alatt sikerült bevásárolnunk.
- De gyorsak voltatok. - lepődött meg Bence. 
- Rékaaaa. - futott felém Zsófi, Sziki barátnője. Nevetve hagytam, megöleljen. Ha jól halottam akkor valami roppant a gerincemnél. - Úristen, milyen rég láttalak. - nézett végig rajtam.
- Örülök, hogy látlak. Bár örültem volna, ha nem töröd el gerincem. - simogattam a hátam. 
- Bocsi. Szeretném neked bemutatni Grétát, Ya Ou barátnőjét. - mutatott a melette álló hosszú, barna hajú lányra.
- Szia. Szikszai Réka. - adtam neki két puszit.
- Szállási Gréta. Már sokat hallottam rólad. - mosolygott.
- Remélem csak rosszat. - nevettem.
- Természetesen. - vigyorgott. Olivér is köszönt a lányoknak és elment átöltözni.    
- Lilla nemsokára jön csak még vesz üdítőt. - mondta Zsófi. 
- Oké. Öhm, nem lenne baj, ha én is elmennék öltözni?

- Menjél nyugodtan. Már így is sokat tettél a buliért. - jött be a konyhába Sziki. Bementem a szobájába, elővettem a táskámból egy fekete ruhát és a neszesszeremet. Amikor a zenekar beköltözött a Corvinra, akkor a bátyám mondta, hogy vigyek váltóruhát, mert úgy is sokszor leszek ott. Milyen igaza volt. A táskámba van otthoni ruha, buli ruha és utcai ruha is. Besuhantam a fürdőbe. Levetkőztem és gyors lezuhanyoztam. Felkaptam magamra a ruhámat, amit még Annától kaptam a szülinapomra. Felkentem az egyszerű sminkem és begöndörítettem a hajam. Ja, igen. Egy göndörítőt eldugtam az egyik szekrénybe. Remélem nem használja senki. Mikor kiléptem a fiúknak is és a lányoknak is tátva maradt a szája.
- Wow. Gyönyörű vagy. - ámultak a lányok.
- Köszönöm. - piszkáltam a hajam. - Amúgy szia Lilla. - röhögtem.
- Szia, Kuci. - ölelt meg. Már minden készen állt a bulira csak a vendégek és Anna hiányzott. Lassan szállingózni kezdtek az emberek. Mindenki köszönt mindenkinek majd  20:14- kor elbújtunk. A két Lili pontosan negyed kilenckor hozta be barátnőmet.
- Mit keresünk a csapatok lakásában kiöltözve? - kíváncsiskodott.
- Ne izgulj, már mondtam. - mondta Titi. Titi Péterffy Lili beceneve. Szegénynek ezt a nevet adtam, hogy megkülönböztessem őket. Hátraléptek hozzánk majd mondták, hogy vegye le a sálat a szeméről.
- Gratulálunk. - kiabáltuk egyszerre, tapsoltunk is hozzá. Anna csak ámult és bámult.
- Köszönöm. - vigyorgott.
- Akkor kezdődhet a buli. - kiáltotta Ya Ou és elindította a zenelejátszót.
- Te jó ég! Bulit szerveztetek nekem, hogy gratuláljatok. Nagyon arik vagytok. - ölelt meg minket egyszerre. Kényelmes mondhatom.
- Igazából az egész Réka ötlete volt, neki köszönd, mi csak segítettünk. - mondta büszkén a bátyám.
- Te vagy a világon a legjobb barátnő. - húzott magához. Ő is megismerkedett Grétával illetve Zsófi az ő gerincét is eltörte. - Felkérhetem a házigazdát egy táncra?
- Egye fene. - mondtam s már húzott is a táncparkettre. Pont Selena Gomez - Slow Down című száma ment. A refrént együtt üvöltöttük. Egy kisebb koreogfáfiát is összehoztunk. Ezután  jött a Blurred Lines, mire a fiúk elkezdték nyomni az első élőshow-ban mutatott koreográfiát. A tánc közben sokat nevettünk, mert beállítottak ötödik tagnak. Még körülbelül egy órát táncoltam mindenkivel, utána leültem.
Már annyira nem élveztem a bulit. Igaz, hogy Annának szerveztük, de ez inkább kezdett hasonlítani egy szórakozóhelyi bulira, mintsem egy házibulira. Mondjuk nem tudom mi a különbség... Talán csak az, hogy itt kevesebben vannak és mindenkit ismerek. A pulton ülve a táncolókat figyeltem, közben egy zacskó chipset ettem. Tekintetem megakadt egy csókolózó páron. Csak a szőke hajzuhatagot láttam, de ezer közül is felismerném. Anna és - gondolom - Olivér. Mosolyogva figyeltem őket. Bár Olivér módszeréhez még lesz egy - két szavam, de, ha Nusi boldog akkor én is. Gondolatmenetemből Bence zavart meg.
- Szia. Te miért nem táncolsz? - dőlt a pultnak. Válaszképp megrántottam a vállam és a számba tettem pár burgonyaszirmot. - Valami baj van? - fürkészett.
- Nincs. Csak nem érzem jól  magam. Mindenki táncol valakivel, jobb esetben a párjával, én meg itt ülök, mint egy rakás szerencsétlenség és chipset zabálok. - mondtam szomorúan.
- Gyere táncoljunk! - ajánlotta fel. Meg se várva a válaszom, magával rántott a szoba közepére. Nagyon élveztem a táncot, igaz majdnem elestem, de semmi gond.
- Huh. - ültem le a kanapéra.
- Na mi van? - vigyorgott Benny.
- Kivagyok, elfáradtam. Majd később. - mosolyogtam.
Láttam, hogy Nusi szabad így odamentem hozzá.
- Gyere csak csajszi. - húztam be a fürdőbe, mert csak az volt szabad. 
- Mondjad. - nézett rám furán.
- Mi volt ez a csók? - faggattam.
- Láttad? - kérdezte fülig pirulva. Nagyon aranyos volt. - Nem tudom, de ááááá nagyon jó volt. Csak táncoltunk és egyszer csak lekapott.. - mesélte.
- Nagyon örülök, remélem lesz valami. - öleltem meg, majd kimentünk. Anna visszament Olihoz táncolni. Olyan jó boldognak látni. Remélem Olivér vigyázz majd a barátnőmre. Visszamentem a konyhába, ahol a táncpartnerem  már várt.
- Iszunk valamit? - kérdezte Bence.
- Miért is ne? - mosolyogtam. Nos, arra nem számítottam, hogy az estén így kibontakozok majd...

*Bence szemszöge*
- Megyünk táncolni? - kérdezte Réka a második feles után. 
- Mehetünk. - vontam vállat. Mivel már volt benne pia, kicsit elengedte magát. Nagyon élveztem a táncunkat, bár tudom, hogy ez csak az alkohol hatása. Annyira gyönyörű. A fekete ruhájának felső része csipkéből van, ami egy kicsit átlátszik. Egyszerű, de nagyszerű sminkje van. Kell nekem ez a lány. Ha addig élek is, de megszerzem.
- Csá haver. - jött hozzám Ya Ou.
- Hello.
- Nem tetszel te nekem. Az előbb még tök jól szórakoztál Rékával most meg itt vagy. Van valami? - vonta fel szemöldökét. Túl jól ismer.
- Hagyjuk. - sóhajtottam.
- Ha elakarod mondani valakinek, akkor állok szolgálatodra. - veregette meg a vállam.
A bulinak olyan hajnali egy óra fele lett vége, hisz holnap vagyis ma már próba. Rékát a fürdőben találtam. A kádban feküdt és aludt... Mit keres a kádban? Óvatosan kiszedtem és bevittem a szobámba. A ruháját nagy nehezen levettem róla és ráadtam az egyik pólómat. Jól betakartam s nyomtam a homlokára egy puszit. Elmentem lezuhanyozni majd befeküdtem mellé.
- Jó éjt! - suttogtam. Az én éjszakám ma csodálatos lesz, hisz álmaim lányával aludhatok, még ha Ő nem is tud róla.