2014. május 26., hétfő

12. fejezet: A második élőshow

*Anna szemszöge*
Reggel hangos nevetésre keltem. Hihetetlen, hogy már a második élőshow lesz ma. Kimentem a konyhába, ahol mindenki ébren volt.
- Jó reggelt. - köszöntem.
- Kérsz tejeskávét? - kérdezte Lili.
- Persze. Ti mikor indultok? - ültem le a székre.
- Veled megyünk. Látom neked még túl korán van. - bökött oldalba Titi. Úgy érzem magam, mint egy zombi. Rékus már csinált reggelit, ami rántotta volt. Imádom mikor ő főz. Miután megettük, Réka el is köszönt, mert ő hamarabb megy a székházba. Elég szeles, esős időnek látszott. Felvettem egy cicanadrágot és egy farmer inget. Szokásos sminket kentem magamra. A csajok is elkészültek így indultunk is. Háromnegyed óra múlva a székházban voltunk. Ahogy beléptem Oliékat pillantottam meg. Liliék mentek a színpadhoz, én oda mentem a fiúkhoz.
- Sziasztok! - köszöntem.
- Szia! - hallottam a négy fiú hangját. A köszönésemre a szőkeség felkapta a fejét. A fiúk felálltak és otthagytak minket kettesben.
- Figyelj, a tegnapi a bulin az a csók mi volt? - pirultam el.
- Otthon megbeszéljük, jó? Mennem kell próbára. - ölelt meg és a számra adott egy majdnem csókot. Csak álltam és bambultam magam elé. Tegnap csók, ma ölelés és egy szájra puszi.  Az álmodozásomból Ben szakított ki.
- Nem mész próbára? Most kezdődik. - érdeklődött.
- Jaj de, köszi. - futottam a próba helyszínére.
A próba fél tíztől egészen ebéd időig tartott apró szünetekkel. Az ebédem elfogyasztása után, ami bolognai volt, kimentem az öltözőmből. A büfénél legjobb barátnőmet pillantottam meg és azonnal behúztam az öltözőmbe.
- Mi az? - nézett rám nagy szemekkel.
- Képzeld ahogy jöttünk, Szikiékkel találkoztam és megkérdeztem Olit, hogy mi volt a csók és azt mondta majd otthon megbeszéljük megölelt és szájon puszilt. - vigyorogtam
- Ez tök jó! Biztos össze fogtok jönni. - kacsingatott. Szép álom.
Letelt az ebéd idő, visszamentünk próbálni. Délután 4 órakor léptem ki a székházból. Rékát csörgettem, de nem vette fel. Akkor még nem ér rá.
- Szia! - köszönt Titi mögöttem.
- Hali! Mész valahova? - kérdeztem.
- Haza. Nem jössz el velem futni? - mosolygott.
- Ö..mehetünk, de mikorra kell visszajönni? - törtem a fejem.
- Negyed hétre. - válaszolt. 
Elindultunk haza a Corvinra. A lépcsőház ajtajánál várt minket pár rajongó. Aláírást és közös képet kértek. Miután elköszöntünk tőlük, felballagtunk és beléptünk a lakásba. Titi még átvette a futó ruháját felmentem a netre. A közösségi oldalon rengeteg üzenetet, bejelölést kaptam. Pár embernek válaszoltam, visszajelöltem őket. Miután kész lett Lili én is gyors összeszedtem magam. Rápillantottam az órára, ami már 5 órát mutatott. Elindultunk, bezártam az ajtót. A Corvin házak körül futottunk.
- Egy versenyt? - kérdezte Lili.
- Oké. A nyertes nyereménye... - találgattam.
- A vesztes fizet egy fagyit. - mondta Lili nevetve.
A fagyizóig versenyeztünk. Futás közben megpillantottam Olivért, aki épp Bennyékkel sétált. Kicsit elbambultam, de nem vettek észre. Az álmodozásomnak köszönhetően Titi előbb beért.
- Én nyertem. - ölelt meg.
- Gratulálok. Milyen fagyit kérsz? Kettő gombóc. - mosolyogtam.
- Eper, vanília. - kérte az eladótól.
- Én egy csoki, eper - fizettem ki.
- Köszi. - puszilt meg.
- Megérdemelted. - kacsintottam. 
Megettük a fagyit, Lili ránézett a telójára és húzni kezdett magával.
- Elkésünk. - lihegett.
- Mennyi az idő? - állítottam meg.
- Fél hat múlt, és negyedre kell ott lenni. 
 Hazafelé sprinteltünk. Gyors berohantunk a lakásba Lili elment letusolni, én addig leültem a fotelra. Hamar kész lett, én is letusoltam. Felöltöztünk, felkötöttem a hajam és gyors elindultunk. Most kevesebb mint fél óra alatt ott voltunk. Besiettünk a székházba ahol a stylist-unk és a sminkeseink vártak. Ők mondták, hogy nekem mennem kell a színpadra. Alföldi várt, hogy még elpróbáljuk a számot. Negyed nyolcra végeztünk az élőshow előtti próbával. A stylist-tal kiválasztottuk a ruhát, a fodrász kivasalta a hajam, a sminkes rakott rám egy egyszerű sminket.

Mire kész lettem 19:50 volt. Elkezdtük a visszaszámlálást. Csatlakoztunk Liliékkel a többiekhez. Észrevett Sziki és intett, hogy menjek oda.
- Sziasztok! - köszöntem suttogva, mert elkezdődött az adás.
- Gyönyörű vagy! - mondták mind a négyen.
- Köszönöm. - mosolyogtam. Réka is odajött hozzánk.
- Szép, jó reggelt. - köszönt.
- Hello! - öleltem meg.
- Ugye nem izgulsz? - nézett rám mosolyogva. Nem szóltam csak bólintottam. Ő csak megölelt. A fiúk kezdték így mindegyiket megöleltem és sok sikert kívántam.
- El nem rontani! - "fenyegette meg" a fiúkat Réka.
- Oké. - szólt Sziki. Fogták a poharaikat és indultak is.
Eszméletlenek voltak. Sorba mindenki nagyon ügyes volt. Utoljára én léptem fel, nagyon izgultam. Oli a felkonferálás előtt odajött és megölelt. Nagyon jól esett.
- Sok sikert! - suttogta a fülembe, amitől kirázott a hideg. Elhúzódott a ledfal, kiléptem a biztonságot nyújtó fal mögül. Elkezdtem a dalt. Nagyon remegtem. A végén mindenki állva tapsolt. A mentoroktól csak jó kritikát kaptam, aminek nagyon örülök. Lementem a színpadról, és mindenki megölelt, gratulált. Nem akartam, hogy kiessen valaki hisz mindenki olyan ügyes volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése